~ Könyvkritika ~

Írta: Krausz Emma

Cím: Osztálykép

Oldalszám: 256 oldal

Kiadta: Twister Media, Budapest, 2018

Kategória: Ifjúsági










Fülszöveg:

Kálnoki Levente nem akar mások életének részévé válni. Véletlenül mégis leleplezi gimnazista osztálytársa, az ünnepelt focista, Szendrei Ákos titkát, ahogy kirúzsozva fényképezi magát és a fotót elküldi valakinek. Levente megígéri neki, hogy hallgat, és a két fiú útjai ezzel külön is válnának, ha legnagyobb szerencsétlenségükre nem kellene együtt dolgozniuk egy iskolai projekten. Levente egyre közelebb kerül Ákoshoz, és vele együtt néhány másik osztálytársához, akik által úgy tűnik, az élete is megváltozik. Mindezeken túl Leventének meg kell birkóznia a saját érzelmeivel: a haraggal, a gyásszal és a szerelemmel.

Az emberek olyanok, mint a virágok. Odafordulnak, ahol fényt remélnek. A lelke mélyén mindenki törődésre vágyik.

Mitől jó egy regény? 

Tettem fel magamnak a kérdést, amikor elolvastam Krausz Emma Osztálykép című könyvét. Nagyon sok múlik az író stílusán, a cselekményen és annak kibontásán és maga, a regénynek az  üzenetén. Dobjatok meg kővel, de én úgy gondolom, hogy erre az alkotásra minden jellemző, ami egy jó könyvnél elmondható. Az stílusa friss, mai, jelenkori témákat boncolgat, amik körbe vesznek minket, itt, 2018-ban. Egy könnyed olvasmány volt.
Tipikus egy ültömben kiolvastam regény, amiről csak jót tudnék elmondani, még a hibáival is.
A könyv a [bekezdés] program első győztes regénye, szóval hadd avassalak be titeket a történetbe!

A Cselekményről: 

A történetet E/3-as szemszögben olvashatjuk, Budapest a helyszínünk, a regény főszereplője pedig Kálnoki Levente, aki sötét múltat tudhat maga mögött, ami mindmáig kísérti őt. Egy úgymond különc srácot ismerhetünk meg az ő karakterén keresztül, tudjátok az a sablon néma fiú, aki egész nap egy mukkot sem szól és néma csendben üli végig az órákat. Én személy szerint örülök neki, hogy egy ilyen főhőst kaptunk, jó volt bele látni az ő gondolatmeneteibe, ahogyan ő a világot látja.
A cselekmény valójában már az első fejezetnél beindul, egyből azzal kezdődik, hogy Levente a férfi öltözőbe lép, osztálytársa, Ákos után, akit rúzsos szájjal talál. A fiú egy "kihívást" teljesített, de lebukott Levente előtt, így a titkát rá kellett bíznia. Utána jött egy következő csapás, a történelem tanár egy párba rakta őket, ami egy elég szeretett húzása az írónőknek, ( lásd például D.U.F.F. vagy Alkonyat ) így a két fiatalnak össze kellett dolgoznia az érettségi tételek kidolgozásában.
Nagyon érdekes megfigyelni a szereplők fejlődését, változását a regényen keresztül. Amikor ő barátságuk elindult, mind a kettő fiú életében egy pozitív dolog vette kezdetét. Ákos javított a jegyein és levedlette a rossz fiú szerepét, míg Levente depressziójából és sötét felhőjéből kilábalva elkezdett szocializálódni, társaságban lenni és élni. Nagyszerű volt látni, hogy a könyv végére mennyi minden történt és változott meg.
Mivel egy ifjúsági regényről beszélünk így talán nélkülözhetetlenek találnám a bulit is, ami ebben a regényben meg is történt. Tetszett, hogy az írónő olyan témákhoz is nyúlt, mint az erőszak, amiről jobb szeretnek az emberek nem írni és nem beszélni.Volt bennem egy kis 13 okom volt feeling is a sorok között.
És mi is lenne nélkülünk egy főgonosz nélkül? Nem regény a regény, ha nincs benne egy olyan irritáló szereplő, aki elcsesz mindent. Ebben a történetben ez a személy nem volt más, mint Dávid, Ákos focistársa és legjobb barátja. Vagyis kicsit más volt ez, mint barátság, mivel a fiú uralkodott Ákoson és érzelmileg olyan szinten készítette ki a fiút, hogy az valami hihetetlen volt. Ő tényleg egy disznó.
A tetőpontnak talán a foci meccset érzem, amin Levente is részt vesz Ákos mellett. Talán ezt a fejezetet mondanám a " gonosz leszámolásának ". Nagyon izgalmas eseményeket olvashattam el, telis-tele indulatokkal és igazsággal.
Ezek után már nem volt más hátra, mint tisztázni az érzéseiket és megtalálni a boldogságot a két főszereplőnek.

– Egyvalamit tudok mondani neked, Ákos. Utálhatod magad azért, ami vagy, de érdemes? Egész életedben önmagaddal kell élned. Ha utálni akarsz valamit, akkor utáld azt, amit teszel, mert azon tudsz változtatni, azon viszont nem, aki vagy.

Érdekesség, hogy a könyvhöz egy előzetes is készült, ami leginkább külföldön népszerűbb, mint itt Magyarországon. Viszont szerintem egy nagyszerűt alkotott a média, engem a trailer teljesen megvett arra, hogy elolvassam a könyvet. Ha kíváncsiak vagytok rá, a linkre kattintva megtekinthetitek az előzetest, szerintem megéri! https://www.youtube.com/watch?v=HrsrgTfCDjU

Összegzés: 

Cselekmény: 5/5 - Hiába éreztem kicsit gyorsnak a regényt, bele kellett férni a hosszabb intervallumnak a 256 oldalba.
Borító: 5/5 -  A könyv borítóját a könyvelőzetese ihlette, így került a borítóra Katona Péter Dániel, a London Kids zenekar tagja, az X-faktor egyik énekese. Szerintem jó döntés volt őt választani Levente szerepére, jól mutat a borító, szép lett az összkép, le a kalappal! Olyan külsőt kapott a regény ami figyelemfelkeltő, levenném a könyvespolcról és méltó a cselekményéhez is.
Szereplők: 5/ 4,5 - A fél pont azért van levonva, mert nem éreztem azt a teljesen kidolgozottságot minden karakter között. Viszont külön megemlíteném Ákos anyukáját, Cecíliát, akit egyszerűen imádtam. Talán top 1 könyves anyukának mondanám, és rettentő megható pillanat volt közte és Levente között. Imádtam!
Ajánlom: Valójában mindenkinek, olvasd el nyugodtan!
Vélemény: A regényben gyönyörű sorok hangzanak el arról, mit is jelent a szerelem két ember között, ezt az írónő hihetetlenül festette le a könyv lapjaira. Fontos üzenet még önmagunk megismerése, a saját utunk megtalálása és önmagunk elfogadása. Krausz Emma Osztályképe egy hihetetlen, mélyre ható könyv, ami többszöri olvasást is megérdemel!